AndrettoChiaro

Hát igen...Jó régen nem írtam már, de valamennyire szándékosan történt ez. Nem is tudtam igazán, hogy mikor írjak, mert most hogy nyár van, eléggé sokminden történik velem, peregnek az események.
Augusztusban megyek a zenekarral Olaszországba, és hát van kb. egy hónapom azokra a dolgokra, amiket meg akarok valósítani. Csak az itt a probléma, hogy mindeközben rengeteg dolgot kell még itthon is csinálni, és sokszor nem jut már időm a saját dolgaimra. De mostmár igyekszek jobban odafigyelni mindenre, és így hátha több időm lesz.
Itthon állandóan rohadt meleg van, ha meg nem, akkor meg zuhog az eső, szóval kint nem lehet normálisan meglenni, csak reggel meg este, amikor már kicsit hűvösebb van. Itthon meg nem történik semmi.
A csajokkal megint sehogy sem állok, mióta Évával szakítottam, valahogy nem is szeretnék barátnőt, mert tudom, hogy nem lenne elég időm rá, és így nem tudnék elég időt vele tölteni. Így meg akkor inkább megmaradok egyedül.
Na de a másik oldalról megközelítve a dolgokat meg már nagyon jó lenne egy kapcsolat, legyen az laza vagy tartós, csak ha tartós kapcsolat, akkor elég keményen meg kell választani, hogy ki legyen az illető, ez meg nem egy könnyű dolog. De hát akkor legyen névlegesítve a történet:
Ott van Anita. Nagyon kedves meg aranyos csaj meg minden, MSN-en tök jól eldumálgatunk, de személyesen még nem beszélgettem vele, meg hát azokután, hogy egyszer már úgymond "leráztam", most hogy nézne ki,ha össze akarnék jönni vele...pedig lehet, hogy megpróbálom.
Akkor ott van Dóri, akivel szintén elbeszélgetek MSN-en, meg mindig viccesen elvagyunk. Mondjuk azt nem tudom, hogy neki tetszek-e, de úgy érzem, könnyen meglehet. De hát ő még csak most lesz 14 éves, én meg már 17fél vagyok, és azért 3 év ebben a korban elég húzós. Ha én lennék 26 ő meg 23, akkor egyáltalán nem érdekelne a 3 év, de így azért más a dolog.
És itt van Ivett, akiről eddigi blogolásom során szerintem a legtöbbet beszéltem. Vele viszont egyáltalán nincs semmi. Nem is beszélgetünk, köszönni is csak akkor köszön, ha én ráköszönök, és ez meg olyan hülyén néz ki, mintha mittudomén mi történt volna. Hát jó, nyilván ugyanolyan már nem lesz, mint amilyen azelőtt volt,mielőtt elmondtam volna neki, hogy szeretem, meg kiderült volna, hogy olvassa a blogomat, de azért az ilyen szintű "egymást kerülés" már túlzás. Két évet még úgyis le kell húznunk egy osztályban, és így elég nehéz lesz kerülni egymást...
Na de itt a nyár, és ezzel sokmindennek eljött az ideje...