Leálltunk kártyázni, Ivett, Gergő, meg én. Erre már össze-vissza szórakoztunk, meg beszólogattunk a másiknak, én meg mondtam Ivettnek, hogy te blogolvasó...
Jót röhögtünk rajta, de aztán egy idő után elkomolyodott a dolog. Történt ugyanis, hogy kiderült, hogy Ivett már haamrabb megtudta a dolgot, méghozzá Gergőtől. Ez azért elég szarul esett. Mert akkor mostmár akármit mondok Gergőnek, azt Ivett kihúzza belőle vagy mi??? Na szóval jól felhúztam magam ezen, próbálták ott elhülyülni a dolgot, de én valahogy nem tudtam. Aztán itthon meg MSN-en rámír Ivett, hogy utáljam őt, de Gergőt ne, mert végülis ő húzta ki Gergőből. Bazze, nem utálok én senkit, de ami szarul esik az embernek, az bizony szarul esik, és nem felejti el egyhamar. Tanulni kellett volna holnapra egy csomót, de így semmi türelmem nem volt hozzá. Rámírt Gergő is, de valahogy nem voltam beszélgethetnékes kedvemben...
Na meglátjuk, mi lesz még holnap...
Majd jövök...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.